A korona szerkezete:

Felső fele sötétebb, tisztább aranyból kimunkált négy keresztpánt. Ezt a felső koronarészt ábráinak latin nyelvű magyarázatai után a régebbi szakirodalom latin koronának (corona Latina) nevezte el. A négy pánt aranyabroncson nyugszik. Ez vastagabb, halványabb, nagyobb ezüsttartalmú, rekeszzománc képet görög nyelvű magyarázatok kísérik. Ezét lett a neve görög korona (corona Graeca), de minthogy megtalálható rajta a bizánci birodalom uralkodójának és fiának a képe, nevezik bizánci koronának is.

Először a latin koronán lévő képeket elemzem.

Jézus Krisztus (Pantokrátor)

Elöl a felső rész közepén, kiemelt helyen, a trónuson ülő „világbíró” Krisztus, görög szóval Pantokrátor képe látható. A Pantokrátor fejét keresztes fénykoszorú övezi. Ez utal az égi királyságra, valamint a szentségre. A trónus az egyházat, és annak két oszlopát szimbolizálja. Jobbját áldásra emeli, baljában egy könyvet tart („az élet könyvét”), amit maga a Biblia. A görög korona ábrái közül egyedül ő szerepel teljes alakban. Krisztus trónusának jobb és bal oldalán egy-egy ciprusfa („életfa”) áll. A két fa lombján látható három virágú indának is jelentése van. A virágok szirmai a "kos"  horoszkóp jelét formázzák, aminek a jelentése: élet/születés. A két fa felett kör alakú mezőkben Krisztus monogramja olvasható. Minthogy a bizánci művészetben sokszor ábrázolják Krisztust, amint éppen megkoronázza az uralkodót, a Pantokrátor képe a koronán a feudalizmus eszmerendszerének megfelelően a koronával nyert uralkodói hatalom isteni eredetére utal.

Dukász Mihály

A bizánci korona felső részének hátoldalán, a trónuson ülő Krisztussal átellenben fekete szakállas uralkodó „Mihály, a rómaiak császára, a Dukász”.

A görög korona zománcképei közül egyedül Dukász Mihály portréja került a Pantokrátorral egy sorba, s így megelőzte nem csak az alsó részen megjelenített világi személyeket, hanem az ott található arkangyalokat, illetve szenteket is. Mindez a császárnak, a Föld urának a nagyságát, Krisztushoz hasonlatos voltát hangsúlyozza: ő az égi hatalom földi hordozója. Ennek másik bizonyítéka, a fejét övező fénykoszorú. Azonban a fénykoszorúban nem jelenik meg a kereszt, ami jelzi, hogy nem egyenrangú Krisztussal.

Az is megfigyelhető, hogy az uralkodó képét később helyezték oda, ennek a két apró szegecs a bizonyítéka, amivel a képet rögzítették. Feltételezhető, hogy eredetileg Szűz Mária képe volt ott, de ezt nem tudom bizonyítani.

Mihály és Gábirel arkangyal

A középső koronatengely két oldalán, jobbról és balról, két arkangyal mellképe tűnik fel: Mihályé és Gábrielé. Mindketten a korona középső tengelye felé, azaz előre néznek. Kezükben három ágban végződő hírnöki pálca látható.

Ismerünk olyan X. századi bizánci ábrázolást, amely szerint Krisztus az égből koronát nyújt a császár felé, Gábriel arkangyal ezt az uralkodó fejére teszi, Mihály arkangyal pedig a kezébe adja a lándzsát. A két arkangyal, akiknek képe a felső rész Pantokrátorával mintegy háromszöget alkot, a koronaabroncson egyértelműen a koronázás és az uralkodói hatalom égi eredetére utal.

Szent György és Szent Demeter

A görög korona következő két ábrája jobbról és balról ismét párba állítható. Mihály arkangyal mellett Szent György, Gábriel mellett Szent Demeter képét helyezték el. Mindkettő a bizánci egyház kedvelt harcos szentje. Érthető, hogy jobb kezükben mind a ketten lándzsát tartanak, bak oldalukat pajzs oltalmazza.

A lándzsa, a pajzs és a fénykoszorú szimbolizálja az égi és földi kettősséget. Földi emberek, mégis kapcsolatban vannak az égiekkel. A lándzsa keresztezi a mellkasukat, mintegy határ, és ami "alatta" van, az a földi (pajzs - védelem), ami "fölötte" (fénykoszorú), az égi.

Szent Kozma és Szent Damján

Kétoldalt továbbhaladva hátrafelé, Szent György mellett Szent Kozma, Szent Demeter mellett Szent Damján látható. A két orvosszent annak köszönhette népszerűségét, hogy a hagyomány szerint ingyen gyógyítottak. Az önzetlen égi tudomány közvetítőiként kerülhettek a koronára. 

Konstantin és Géza

Kozma és Damján után két e világi személyiség ábrázolása következik: az egyik Bíborbanszületett Konstantin, a másik „Geobitzász, Turkia hívő királya” (a kutatók kivétel nélkül Gézával azonosítják). Ők már egészen hátra, Dukász Mihály képe alá kerültek, és ugyanúgy háromszöget alkotnak vele, mint elől a Pantokrátor a két arkangyallal. Konstantin Dukász Mihály trónörököse és társcsászára volt.

Géza képén a kékes felirat azt jelzi, hogy király ugyan, de rangban elmarad a császár és a társcsászár mögött. Külön figyelmet érdemel a Géza királyi címe mellé tett „hívő” jelző: ez a görögben jelent hívő keresztényt, de van „hű” értelme is, ami célzás lehet arra, hogy Géza hű barátja, szövetségese Bizáncnak. Gézát nem csak Magyarország királyának nevezi a korona, hanem uralkodóként is ábrázolja: fején korona van, de a fejét nem övező fénykoszú. Jobbján kettős keresztet tart, de a kereszt alsó vízszintese csak egy szakaszon egyenes, középső része felül nyitott félkörök alakjában van kiképezve.